Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bevasarloutca.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Bartók Béla Boulevard

Az 1900-as évek elején, a mai Bartók Béla út, az akkori Buda társadalmi és szellemi központja volt. Beépítése az 1913-as szabályozási terv alapján folyt, így 3-5 emeletes lakóházakat építettek.

Nevezetes volt kávéházairól és azok nyüzsgő tudományos, művészeti és irodalmi életéről.

Itt alkotott többek között Lechner, Csontváry, Móricz, Kosztolányi, Karinthy, illetve, Csonka János és Zippernowsky is.

 

Tekintsünk vissza miként is zajlott egy nap a Bartók Béla úton.

 

Megelevenedik előttünk a múlt és elképzeljük, amint Csonka János a maga alkotta automobillal végigsuhan az akkor még Fehérvári útként nyilvántartott főúton. Megáll és beköszön a mai Gellért tér 3-s számú ház udvarán működő Egyetemi Kávéház asztalainál ülő mérnököknek, professzoroknak és készségesen válaszol szakmai kérdéseikre. Magunk előtt látjuk, ahogy a Gebauer Kávézóban – a mai Szeged Étterem – ül Tersánszky Józsi Jenő és írja a „Legenda a nyúl paprikásról” című kisregényét. A Bartók Béla 15-ben lakott Kosztolányi Dezső, és az akkor még gyerek Ottlik Géza. Az 1900 –s évek elején a mai B32 Galéria helyén működött a Nap mozi, a fiatalok, de főleg az egyetemisták kedvenc helye.

A Hadik Kávézó legendássá vált, bár ez nem kávéjának volt köszönhető. A két világháború közti időben lett a környék íróínak, művészeinek törzshelye. A hely ihlette meg Karinthyt is a „Tanár úr kérem” c. remek művének megírására. Karinthy-Kosztolányi páros híres volt nyelvi játékairól, fogadásból akár több órán át is képesek voltak szójátékokat alkotni. „Az éhes bálna zabálna” híres szófordulat a Hadik Kávéház asztalánál fogant.

A volt Szent Imre Kollégium épületében nyitotta meg patikáját Magyary-Kossa Gyula egyetemi tanár és híres orvos, ami a mai napig az eredeti berendezésekkel működik.

A híres lágymányosi építész páros Fischer József és Detoma Alfonz építészeti remekművei is itt találhatók, melynek egyik gyöngyszeme Csonka János volt lakóháza. Itt alakította ki gépműhelyét, majd gépgyárát, ma emlékmúzeumként látogatható.

 

Most pedig térjünk vissza a mába!

 

A 2013 szeptemberében kezdeményezett összefogás (Kult11) a Bartók Béla út és közvetlen környezetének társadalmi téren is aktív magánszemélyei, civil szervezetei, üzleti vállalkozásai, galériái, valamint vendéglátóipari egységei között szerveződött, annak érdekében, hogy egyfajta megújítást hozzon a Bartók Béla út kulturális és társadalmi életébe és a Főváros egyik kiemelt adottságokkal bíró központi szerepet betöltő főutcájává váljon.

 

Az Egyesület célul tűzte ki az Életminőség jobbá tételét, a Közösségfejlesztést, és a gazdasági Prosperitás beindítását a Bartók Béla úton.

 

Kosztolányi, Karinthy, Móricz és a magyar kultúra többi óriása az 1900-as évek elején a Bartók Béla úton élénk társadalmi életet generált jelenlétével az akkori Buda felkapott boulevardjának kávéházaiban. Ez az izgalmas, lüktető szellemi környezet kedvezően hatott a kulturális és üzleti életre. Ennek hatása máig érezhető és a hely szelleme arra kötelez minket ma is, hogy a Bartók Béla út közeli és távolabbi jövőjéről gondolkodjunk. Itt az idő tehát ennek újratöltésére, és a mai kornak megfelelő újraélesztésére, a szellemi pezsgés újbóli beindítására!

 

Évente több rendezvényt is szervezünk ennek érdekében, jöjjön el Ön is és ismerje meg csodákat rejtő utcánkat!

 

Rendezvényeinkről bővebb információ: https://kult11.wordpress.com/ és https://www.facebook.com/Kult11 oldalakon.